Új rovatunkban az mutatjuk be, miként viselheted változatosan és bármilyen stílusban a szezon kedvenc ruhadarabjait, így első körben a tornacipőt!
(A képek forrása: http://lookbook.nu/ ).jpg)
.jpg)
Új blog
2011.08.29. 13:31
Sziasztok!
Megújult a Ladies'Room, jól jegyezzétek meg az új címet, úgyis elegánsabb és jobban hangzik, ezentúl itt érhettek el minket!
Szólj hozzá!
Szinglinek lenni jó - a kérdés csak az, hogy meddig
2011.07.28. 12:20
Ez nem egy hagyományos cikk lesz, amit sorozatgyártásban termelnek ki magukból a női magazinok, azzal a céllal, hogy szingliként kevésbé érezze magát nyomorúságosan az ember - aminek persze mégiscsak az lesz az eredménye, hogy pasit akarsz, mert fogyatékosnak érzed magad, hogy mindenki vigasztalni próbál.
Nem, vannak csajok, akik megvonják a vállukat, és tudatosan választják a szingliséget, mondván: één, alkalmazkodni valakihez? Kizárt! Vagy: minek aggódjak azon, hogy épp miért nem hív, miért mondja le a randit, ki az a csaj, aki bejelölte Facebook-on? A szexet enélkül is megkaphatom!
És teljesen igazuk van. Az élet könnyebb egyedülállóként: úgy tervezed a napodat, ahogy te akarod, nem arra a bizonytalan esélyre építve, hogy talán randid lesz este, és akkor inkább elmész reggel edzeni, és elintézel mindent... hogy aztán egyedül maradj Szex és New Yorkot nézve - ami egy tökéletes program, ha épp nem azon bosszankodsz közben, hogy miért nem lehet a pasikra számítani. Vagy, elmehetsz egy csajos estére, és ha egy dögös pasi felkér táncolni, fel sem merül benned, hogy vissza kéne utasítanod! Vagy, nem csüggedsz el, és gondolod magad kövérnek, ha a pasid nem dicsér meg az új ruhádban, hanem begyűjtheted a számos elismerő pillantást, amit egyébként észre sem vennél! Nem azzal töltöd a szabadidőd, hogy utána sóvárogsz, és azon tűnődsz, vajon épp mit csinálhat, hanem jól érzed magad, akkor és ott, ahol vagy. Nem vagy felelős senkinek és nincsenek elvárásaid, így nem is érhet csalódás. A csajokra mindig számíthatsz, és nem kell nekik elmagyaráznod, hogy miért van szükséged egy újabb ruhára - plusz a hozzá illő cipőre, körömlakkra és nyakláncra. Nem kell lenyűgöznöd senkit a főzőtudományoddal és undorító nyers húsokat vagdosnod, vígan elélhetsz salátán és mikrós kaján, ha úgy tetszik, és az egész tábla csoki is a tiéd. Arról nem is beszélve, mennyi stressztől megkíméled magad, ha nem vagy kiszolgáltatva egy másik ember önző akaratának, hangulatának és problémáinak.
Ezek után persze, hogy magasak az elvárásaid, hiszen ki az a pasi, akiért mindezt megérné feladni? Miért tennéd ki magad annak a veszélynek, hogy összetörik a szíved, miért mennél bele egy csomó kompromisszumba, miért mondanál le a függetlenségedről?
Megmondom, miért: mert egy napon te is belezúgsz majd valakibe. Valószínűleg neki is lesznek hibái, vele is lesznek konfliktusaid, néha sírva fog fakasztani, és hisztizni fogsz, ha nem hív fel, vagy a haverjaival tölti az estét, és nem veled. De ő lesz az, aki mindezzel együtt kitart melletted, aki meghallgat, és átugorja a magas léceket, amiket elé támasztasz. És a valaha látott és hallott összes rossz tapasztalatodat összegezve rájössz, hogy ő jobb bárkinél, akivel eddig találkoztál, és arra is, hogy már rosszabb nélküle, mint lemondani a szingliség összes pozitívumáról. Ha ilyen pasit találsz, eszedbe se jusson egy percig is azon agyalni, hogy miért jó szinglinek lenni - hiszen már minden előnyét kihasználtad, ugye? Akkor talán épp itt az ideje egy új kihívásnak.
Addig meg? Mindig választhatod tudatosan a szingliséget... :)
Addig meg? Mindig választhatod tudatosan a szingliséget... :)
2 komment
A külföldiek mindig előttünk járnak...
2011.05.10. 22:09
Amióta van internet, a kedvenc sorozatunk legújabb részét már pár órával az amerikai vetítés után megnézhetjük, divat terén viszont általában hónapokkal, évekkel le vagyunk maradva.
Nem azért, mert Magyarországon nincsenek ugyanolyan jó cuccok, mint külföldön. Télen például nagyon megtetszett nekem egy román csaj összeállítása - az összes darabot megtaláltam utána a Westendben... hónapokkal később pedig mások is hordani kezdték őket. Nem is pénz kérdése a dolog, hiszen az angol és egyéb turikban a nálunk nem kapható márkákból is fillérekért bevásárolhatunk. Valójában stílust "veszünk" kint, ami nem pénzbe, csak egy kis merészségbe kerül. Tehát csajok, merjétek hordani a legújabb trendeket: itt egy kis összeállítás, amiről nem maradhattok le a nyáron!
- élénk körömlakk - főleg pink és narancs, nem csak gyerekeknek!
- bátran a rúzsokkal: itt is jöhet a rikító rózsaszín és a narancssárga
- oldalfonat vagy kusza konty - egyszerű megoldás, ha nem áll sehogy a hajad, és 30 fokban praktikus is.
- virág a hajba, ruhára, cipőre, táskára, kalapra... csak legyen!
- telitalpú szandálok - kényelmes, magas, mi kell még?
- élénk színek: a nyár igai divatszíne a narancs, de összepasszol a kék a zölddel, a narancs a rózsaszínnel és a kékkel, a piros a zölddel, egy színes táskával pedig bármilyen öltözéket feldobhatunk, úgyhogy merjük bevállalni!
- kalapok - a nyár elmaradhatatlan kellékei: legyen szalma, virágmintás, széles karimájú dívás, csak tudjuk viselni!
- csipke és tütü: laza "gettóstílussal" kombinálva simán hordható az utcán is
- maxiruha, hosszú szoknya: nem csak anyukádnak
- virágminta: ezt már szinte az unalomig ragoztuk, de még mindig imádjuk!
(a képek forrása: http://lookbook.nu/)
Címkék: divat
Szólj hozzá!
Divat a magyar!
2011.05.09. 17:36
Tegnap délután tartották a Gombold újra! Divat a magyar pályázat nagyszabású divatbemutatóját és eredményhirdetését. A szerencsésebbek élőben, a Szépművészeti Múzeumban nézhették végig a rendezvényt, a legszerencsésebbek pedig betekinthettek a színfalak mögé is: az alábbiakban megnézhetitek, hogyan zajlott a nagy esemény a sminkeléstől az örömkönnyekig!
Így készült a frizura a Gombold újra backstage-ében: a modellek haját egyszerű lófarokba kötötték a tarkójukon, de előtte a fejtetőn kicsit feltupírozták, elöl pedig lesimított középválasztékot készítettek. Ezt a trükköt mi is bátran elleshetjük mindennapjainkra!
Vörös ajkak és barnás-füstös tekintet: a merész, és mégis hagyományos smink remekül kiemelte a magyar lányok szépségét, kicsit a vad oldalukat is megmutatva: ugyanúgy, ahogy a ruhák!
Itt várakoztak a tervezők és "gyermekeik", a ruhák, táskák és cipők a Szépművészeti Múzeum egyik elkerített folyosóján.
Ezekbe a szivárványos ruhacsodákba már ott a színfalak mögött beleszerettem, az elsők voltak, amik magukra vonzották a tekintetem. A képen a tervezőjükkel, Gyulai Natival láthatjuk őket a bemutatóra várakozva.
Íme a ruhasor másik vége, kilibben egy-egy alsószoknya.
Kinyitom-becsukom táska Berecz Vanda-módra.
Közelről még különlegesebb részleteket lehetett megfigyelni. Nézzétek a mintákat, kiegészítőket és anyagokat!
És végül a helyszín, egy órával kezdés előtt...
.... ééés, keződik! Méghozzá látványos fényfestéssel.
Piros menyecskék - Csegöldi Erika.
Berecz Vanda táskái - nekem abszolút kedvencem volt a kis piros szív alakú, hogy hordanám-e? Naná!
A másik, szerintem nagyon hordható és jól sikerült, fiatalos kollekció: Kárpáti Judit pixelmintás ruhái.
Aztán, hogy egy kicsit a magyar nők vadabb oldalát is megmutassuk: dominahuszárok - Fábri Zsuzsanna kollekciója.
Stoffán Linda 21. századi szexi menyecskéi áttetsző felsőrészekben.
Juhász Lilla Eszter cipőcsodái.
Karácsonyi Ilona terveztek virágmintás, üde nyári ruhák.
(Az előző kép modellje teljes életnagyságban, kárpótlásul.)
NIMM - Hendzsel Ilona, Nagy Mónika madaras kollekciója: a kis képen sajnos nem látszik, de elárulom, hogy itt aztán különösen kellett figyelni a részletekre: madáralakú táska és madaras övcsat is volt az összeállításban!
Ez a pályamű talán kevésbé hordható, ám látványnak semmiképpen nem utolsó - a tervező pedig Kocsis Anna.
Tündék gyönyörű ruhákban.
Csipketerítő, kicsit másképp: ahogy Gallacz Rita megálmodta. Illetve, ha már a csipkénél tartunk, igazi különlegességek voltak a Patent csoport (Orbán Ivett és Nagy Júlia) esőköpenyei és esernyői.
Itt látható az általam csak puputeve névre keresztelt kollekció, ami persze nem jelenti azt, hogy nem bájos, és az biztos, hogy ilyen vállakról a táska sem csúszna le!
Nati 100% Pure Idea. 100% LOVE.
Náfrádi Márta Levendula című kollekciója.
Angyal után szexi rockdívák: "Rihannának" különösen jól állt Gyöngyösi Renáta fekete, szegecses vállú ruhája.
Surányi Szilárd BAIWERT1 fantázianevű kollekcióját robotmozgással mutatták be a modellek.
Volt egy király, és a királynak volt három fia... kezdődik a népmese, ám az új verzióban a herceg fényes nejlonruhát visel, a királylányok pedig lélegzetelállítóan gyönyörű, hatalmas szoknyákat.
A kedvenc pillanatom volt a show alatt, amikor az egyik "királykisasszony" páva módjára megforgatta szoknyáját: sajnos a kép elmosódott, de még így is gyönyörű.
Ezek voltak tehát a bemutató legemlékezetesebb pillanatai képekben. Közben arról sem feledkezhetünk meg, hogy mégiscsak versenyről volt szó, a zsűriben ott volt Kopek Gábor, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora, Maróy Krisztina, a Glamour főszerkesztője, Novák Péter előadóművész, Papp-Váry Borbála, kormányzati kommunikációért felelős helyettes államtitkár, Zoób Kati divattervező, és a Tolvaj Renáta, a 2010-es Megasztár fiatal győzetese. Az első díjat Gyöngyösi Renáta Metallic Folklór című, szegecses ruhákat felvonultató összeállításának ítélték oda. A második helyezettnek járó díjat Surányi Szilárd BAIWERT1 fantázianevű „robotlányai” vitték el, a harmadik helyen pedig Náfrádi Márta Levendula című kollekciója végzett.
WAMP különdíjas lett a BETA csoport Pixelfolk című táskakollekciója, a Fashion Issue különdíját pedig Baranyai Ádám, Gálvölgyi Anett Evelin, Kormos Anna Zsófia és Miovácz Márton Zsolt Patyolat című munkája nyerte.
Ezzel azonban még nem ért véget a verseny, a közönségdíj odaítélésről mi dönthetünk, méghozzá a Gombold újra! Divat a magyar Facebook-oldalán történő szavazással. Ami viszont már így is biztos, hogy a matyómintás hímzés, a lovaglóostor, és a zsinóros mente nem csak a múlté többé: divat a piros-fekete, a magyaros virágminta, a bőr, a csipke - egy szóval gombold újra, mert divat a magyar!
Címkék: divat
1 komment
Női szemmel: férfi-női barátságok
2011.04.20. 12:27
Tegnapi cikkünk folytatásaként most nézzük meg, mit gondolunk mi, nők a férfi-női barátságokról: létezhet-e ilyen, és ha igen, hogyan?
Én személy szerint nagyon unom már a "vagy bejössz neki, vagy meleg" dumát. Köszi, ez hízelgő, de azért mégis: ha belegondolunk, hány lány száját hagyja el az a mondat, hogy tök jófej, nagyon bírom, de pasiként nem jön be, akkor semmi kétségünk nem lehet afelől, hogy női részről működhet a dolog. Az amerikai filmek nyomán haladva már úgy érezhetjük, hogy a modern nő imidzséhez elmaradhatatlanul hozzá tartozik egy meleg barát, olyan férfiról viszont keveset hallani, akinek leszbikus barátnője van, és egy csöppet sem álmodozik titokban édes hármasról. Ezzel párhuzamba állítva, nem hinném, hogy sok nőt izgat fel a meleg pornó, ellenben hány férfi csorgatja a nyálát (is) ennek női változata előtt! Szóval a nemekhez viszonyulásban szerintem alapvető különbségek vannak férfiak és nők között, és talán sokkal könnyebb olyan lány barátot találni, aki nem akar többet, mint fiút.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy lehetetlen. Igaz, hogy ritka mint a fehér holló, de létezik más kategória is a "bejössz nekin" és a "melegen" kívül. Ha mi, nők meg tudjuk csinálni, hogy pusztán emberileg, és nem szexuálisan vonzódunk egy férfihoz, akkor a másik nem miért ne tudná? Ez megkövetel ugyan egy bizonyos pasitípust, mert azt azért fenntartom, hogy egy férfi nem fog állandóan hívogatni, folyamatosan együtt lógni meg lelkizni veled, ha nem akar tőled semmit, de vannak kivételek, méghozzá pont az olyan pasik, akik képesek - és szeretnek - lelkizni, sokat beszélgetni, néha hisztizni, emellett érdeklődőek és kommunikatívak. És nem, ezek közül egyik sem szinonima arra, hogy meleg. Az ilyen srácoknak általában alapból több lány barátja van, közöttük nőtt fel, hozzájuk szokott, és az évek során összegyűjtött tudás valami hihetetlen előnyökhöz juttatja őket a nők megértése terén. Mert a nők szívesen megbeszélnek és elmondanak mindent, ha figyelmes hallgatóságra találnak, olyasvalakire, aki kielégíti a folyamatos kommunikációs igényüket. Hajlamosak vagyunk a pasik hallgatása mellett állandó kétségekben őrlődni, és ilyenkor semmire nem vágyunk jobban, minthogy valaki megvilágítsa nekünk az élet "férfi-oldalát". Ez lehet az egyik motiváció, hogy miért keres egy nő férfi barátot, és egy ilyen kapcsolatból mindkét fél csak profitálhat a másik nem megértése terén.
A másik eset a "nőies férfi" ellentéte, a fiús lány, aki deszkás cuccokban jár, profin focizik, nem szeret lelkizni, ellenben csocsóban verhetetlen, a büfögő- és sörivó versenyek címvédő bajnoka. Neki tényleg haverokra van szüksége, mert ezen tevékenységek egyikét sem űzheti nőtársaival, és gyakran ugyanolyan értetlenül áll a csajos hisztik előtt, mint a pasik. Ő az, akinek meg alapból több fiú barátja van, az ő stílusukhoz szokott, megtanult férfi-fejjel gondolkozni, ezért nagy bosszúságára mindig az érzékenyebb srácokat vonzza, és az előbbi barátság az ő esetében nem működik, mert az ilyen típus többet akarna tőle. Ő a hasonlóan vagány és laza pasik között találja meg a helyét, akik nem fogják nőként kezelni, ugyanis ez a férfi-női barátságok nyitja: amellett, hogy rengeteget tanulhatunk a másik nemtől, mégsem férfiként vagy nőként, hanem barátként tekintünk rá.
A másik eset a "nőies férfi" ellentéte, a fiús lány, aki deszkás cuccokban jár, profin focizik, nem szeret lelkizni, ellenben csocsóban verhetetlen, a büfögő- és sörivó versenyek címvédő bajnoka. Neki tényleg haverokra van szüksége, mert ezen tevékenységek egyikét sem űzheti nőtársaival, és gyakran ugyanolyan értetlenül áll a csajos hisztik előtt, mint a pasik. Ő az, akinek meg alapból több fiú barátja van, az ő stílusukhoz szokott, megtanult férfi-fejjel gondolkozni, ezért nagy bosszúságára mindig az érzékenyebb srácokat vonzza, és az előbbi barátság az ő esetében nem működik, mert az ilyen típus többet akarna tőle. Ő a hasonlóan vagány és laza pasik között találja meg a helyét, akik nem fogják nőként kezelni, ugyanis ez a férfi-női barátságok nyitja: amellett, hogy rengeteget tanulhatunk a másik nemtől, mégsem férfiként vagy nőként, hanem barátként tekintünk rá.
Címkék: női szemmel
Szólj hozzá!
Facebook, Facebook, mondd meg nékem...!
2011.04.17. 18:25
Láttátok már az alábbi videót? Zseniális, én mindig libabőrös leszek, mire végignézem. Egy fiktív személy életét mutatja be a Facebook-on keresztül - és az a hátborzongató benne, hogy ugyanígy akár rólunk is szólhatna.
Az adatlapunk nyitott könyv bárkinek, amin nyomon követhetik, mikor kivel mit csináltunk, kiket ismertünk meg, hol buliztunk, mit hallgattunk, kivel járunk - és jártunk - hányszor törték össze a szívünket, kik lájkoltak, kik kommenteltek... Őrületes és személytelen, hogy több száz ember nézegetheti a fotóalbumainkat és tanúja lehet az emlékeinknek! És az is, hogy mi mennyi mindent megtudhatunk arról a több száz emberről, még akkor is, ha nem érdekel, akkor is, ha nem akarjuk...
Vannak dolgok, amikben egyszerűen sosem lenne szabad kutakodnunk, mert semmi közünk hozzá és a legtöbbször többet árt, mint használ. Ilyenek az exek adatlapjai, exek új barátja/barátnője, párunk volt kapcsolatai - teljesen irreális, hogy mindenkinek minden lépéséről tudjunk. Ugyanolyan etikátlan, mint a telefonjában keresgélni vagy az e-mailjeibe beleolvasni - a közösségi oldalakon mégis teljesen "legálisan" megtehetjük. Ezek az információk, amik normál körülmények között nem kellene, hogy az életünk részét képezzék, az interneten keresztül könnyűszerrel elérhetőek számunkra. Hogyan éljünk akkor mi magunk a jelenben, ha órákat ülünk a Facebook előtt, mások jelenében és múltjában vájkálva?
Persze vannak olyan esetek, amikor kifejezetten hasznosnak bizonyulhat az információgyűjtés, például sosem felejtjük el ismerőseink születésnapját, nem maradunk le róla, hogy ki kivel jött össze éppen, és az is gyorsan kiderül, ha kiszemeltünk már foglalt vagy kettős játékot akar űzni... De ezek csak olyan dolgok, amikre az embernek szerintem normál esetben is tekintettel kellene lennie, és egy teljesen alap beszélgetésből kiderülhetnek - ami meg nem, arról lehet, hogy jobb nem is tudni.
Amit semmiképpen nem szabad elfelejtenünk, hogy sosem tudhatjuk, minket ki figyel. Azt pedig nem szeretnénk, hogy a főnökünk vagy a tanáraink, még rosszabb esetben a szüleink, gyönyörködjenek a tegnap esti képekben, amikre mi magunk sem emlékeztünk, ameddig be nem jelöltek rajta... ugye? Nem hülyeség, hogy ma már egy állásinterjú előtt gyakran az illető Facebook-profilját csekkolják le, és nem biztos, hogy egy vallásos iskolánál mondjuk jó pont, ha nagy betűkkel hirdeted az adatlapodon, hogy lelked a sátáné, vagy a nem nyíltan vállalt, de köztudottan baloldali munkahelyeden szemet szúr a sok Nagy-Magyarország kép és árpádsávos lobogó...
Szerencsére a Facebook-on a biztonsági beállítások már elég kifinomultak, és szinte ismerősre-szabottan be lehet állítani, hogy az illető mit lásson belőlünk - ezekkel a lehetőségekkel érdemes is élni, akár még a cset esetében is, ahol csoportok létrehozásával elkerülhetjük a kéretlen zaklatókat.
Szerencsére a Facebook-on a biztonsági beállítások már elég kifinomultak, és szinte ismerősre-szabottan be lehet állítani, hogy az illető mit lásson belőlünk - ezekkel a lehetőségekkel érdemes is élni, akár még a cset esetében is, ahol csoportok létrehozásával elkerülhetjük a kéretlen zaklatókat.
Hogy mennyire rakjuk ki magunkat a kirakatba, az tehát mindenkinek a saját döntése, de talán nem árt néha átgondolni, mind a "megosztás", mind a "keresés" gomb megnyomása előtt, hogy mindezt egy normál beszélgetésben is meg mernénk-e kérdezni, vagy közölnénk-e az ismerőseink bármelyikével.
Címkék: internet
Szólj hozzá!
Hogyan győzd le a tavaszi fáradtságot?
2011.04.12. 18:53
Mostanában folyton fáradt vagy, hiába eszel vitaminokat, sok gyümölcsöt, zöldséget, úgy érzed, mindig rohansz, annyi dolgod van, hogy sosem jutsz a végére, már nem bírod a hajtást - ez az amit tavaszi fáradtságnak hívunk vagy... egy millió más dolog.
Például: alszol eleget? Na nem a Repbulic által előírt nyolc óra pihenésre gondolok, hanem ahhoz képest, amennyi időt a sötét téli hónapokban szunyókálással töltöttél. Tavasszal felébred a világ is és felpörögnek az események, hirtelen mintha a semmiből rengeteg tennivaló és program szakadna az ember nyakába, főleg azután, hogy hónapokig ki sem mozdultál, így nem csoda, ha heti három buli, randi, edzés (mert ugye készülni kell a nyárra, minden magazin címlapján nagybetűkkel fenyeget a "bikinialak") után fáradtnak érzed magad. Át kell alakítanod az időbeosztásodat, mert ami eddig könnyen belefért, most az alvás rovására megy, és ezt hosszú távon senki nem bírja. Értem én, hogy a hó és csend és halál után dúl benned a tenni akarás, a gyönyörű napsütésben és az egyre melegedő estéken nem lehet otthon maradni, de a szervezetednek is hozzá kell szoknia az új tempóhoz. Még ha tele is van a naptárad, a legfontosabbra mindig szakíts időt: magadra és a feltöltődésre.
Oszd be a tennivalóidat! Ne az utolsó pillanatban jusson eszedbe, hogy másnapra össze kell raknod egy előadást vagy elolvasnod 500 oldalt, mert abból megint az lesz, hogy nem fekszel le aludni. Ha összeírod, aztán okosan elosztod a feladataidat a hétre, mindennek a végére tudsz jutni, és az utolsó pillanatot helyette azzal töltheted, amivel szeretnéd.
Igyál sokat! A hirtelen rád szakadó meleg idő is kiválthatja a tavaszi fáradtságot, ezért jó, ha mindig van nálad egy fél liter ásványvíz - elvégre mire találták ki a maxitáskákat! Az ásványvíz mellé még egy pár almát, mandarint is beledobhatsz, hogy a nap folyamán bármikor gondoskodhass a vitamin-utánpótlásról. Egyszerűbb megoldásként kapj be egy C-vitamint és egy MagneB6-ot minden nap, ez is fedezi a szükségleteket.
Kezdj el sportolni, de mértékkel! Ne első alkalommal akarj tíz kilométert lefutni, mert nem elég, hogy ezzel felhasználod a szervezeted összes energiatartalékát, de egy hétig alig tudsz majd mozogni az izomláztól. Bőven megteszi, ha párszor egy héten leugrasz egy fél óra kocogásra a parkba - az máris többet használ, mintha most kezdenéd magad salátákon éheztetni.
Ezzel a pár praktikus tanáccsal kívánok mindenkinek jó reggelt a tavaszi ébredéshez, és ne aggódjatok, még ha ki is kell nyomni párszor az ébresztőt, azért menni fog!
Címkék: sport életmód
Szólj hozzá!
A király beszéde
2011.03.02. 22:34
Azok között az emberek között voltam, akik már akkor várták A király beszédét, amikor még jóformán alig lehetett róla hallani. Még csak a forgatásról cikkeztek elvétve, de senki nem gyaníthatta azt a hatalmas sajtóvisszhangot és díjesőt, amelyet ez a brit film kivált majd.
A dadogós királyról szóló igaz történet már elöljáróban kellőképpen érdekesnek és bájosnak tűnt. Ráadásul egy olyan film, ami egyszerre vonultatja fel Colin Firh-t, Helena Bonham-Carter-t és Geoffrey Rush-t, már alapból jó esélyekkel indul, hogy kiváló mozi szülessen belőle.
A sztori egy mozgalmas történelmi korszakban játszódik: Hitler hatalma csúcsán, a II. világháború pedig már a küszöbön áll. Angliának egy erőskezű és magabiztos királyra lenne szüksége, aki átvezeti őket ezen a nehéz időszakon. Az öreg király haldoklik, idősebbik fia, David pedig inkább lemond a trónról, hogy feleségül vehessen egy elvált amerikai nőt. A trón és a korona így a kisebbik fiú, Bertie ölébe pottyan, aki viszont háta közepére sem kívánja az uralkodást. Beszédhibája miatt – rémesen dadog – úgy érzi nem alkalmas rá, hogy a népet vezesse. Főleg a rádió elterjedésének korában, mikor a háború sújtotta ország alattvalói királyuktól várnák a lelkesítő szónoklatokat. Ám ahogy Aretha Franklin énekli ’behind every great man there had to be a great woman’. Ez jelen esetben is így van, hiszen ott van Colin Firth királyának méltó partnere: Helena Bonham-Carter által megformált királynője, aki hűségesen és állhatatosan azon fáradozik, hogy férje kigyógyuljon a dadogásból. Az ő unszolására fordulnak egy specialistához (Geoffrey Rush nagyszerű alakítása), aki segít megküzdeni a problémával.Már az sokat elárul a filmről , hogy idén az Amerikai Filmakadémia A király beszédét tüntette ki a legjobb filmnek járó Oscar-díjjal. A film 12 jelöléséből Helena és Geoffrey nem tudták díjra váltani a maguk jelöléseit, viszont a film diadalmaskodott a legjobb film, legjobb eredeti forgatókönyv és a legjobb rendező kategóriában. Nem utolsó sorban pedig Colin Firth-t koronázták Hollywood királyává az idén, mint legjobb férfi főszereplő. A Filmakadémia az elmúlt évek során meghozott döntései alapján kész csoda, hogy a legjobb film kategória győztese ezúttal nem foglalkozik a rasszizmus, a háború, a melegek, a szellemi fogyatékosok, vagy a holokauszt problematikájával.
Tipikusan angol filmről van szó, de annak a legjobb értelmében. Minden megvan benne a hibátlan és elegáns alakításoktól kezdve, a szépen csengő brit akcentuson át a finom és ironikus angol humorig. Colin Firth karakterét a néző rögtön a szívébe zárja, és nincs ez másképp szereplőtársaival sem. Ráadásul a színészek a mellékszerepekben is brillíroznak: Timothy Spall Chirchill-je például egészen kiváló.
Egy igazán szerethető, szórakoztató, könnyed és mégis minőségi filmet kapunk, nagyszerű színészekkel. Colin Firth népes rajongótábora számára kötelező darab, de mindenkinek csak ajánlani tudom.
Andi
Andi
Címkék: film
Szólj hozzá!
A Jó Nő
2011.03.02. 22:17
Családanya, született feleség, particica, vadmacska, karrierista, feminista: ki számít manapság jó nőnek - egyáltalán, nőnek? Ki napjaink ideálja és milyen példát követhetünk - milyen szerepet játsszunk?
A szerepekről és szerepmintákról beszélve könnyű mindent arra fogni, hogy otthon mit tanultunk el a szüleinktől, akarva-akaratlanul, és ha anyukám is kiabált, akkor én is kiabálni fogok, mert ez nálunk genetikus, családi vonás... De ez nem így van. A példakép választható. Bár nagyon nem könnyű manapság egy olyan követendő női - vagy férfi - mintát találni, amire azt mondhatjuk, hogy ez az ideális, ez A Jó Nő, többől össze lehet gyúrni. Ha tetszik, hogy egyik ismerősöd milyen kedves mindenkivel, azt lehet követni, vagy ha megfigyeled, hogy a barátnődre folyton tapadnak a pasik, eltanulhatsz tőle pár trükköt. Nekünk kell megkeresnünk azokat a pozitív példákat, amelyek alapján felépíthetjük önmagunkat. A lényeg, hogy ne erőltessünk magunkra olyan szerepeket, amikben nem érezzük jól magunkat. A nők hozzák magukat hátrányos helyzetbe azzal, hogy a férfi szerepeket is magukra vállalják. Azt akarják ezzel bizonyítani, hogy a nő nem alacsonyabb rendű, de közben pont az ellenkezőjét gondolják, ezért akarnak olyan elszántan "felnőni" a férfiakhoz. Persze, hogy mi is ki tudjuk nyitni az ajtót, hozni magunknak egy széket, cipelni a szatyrokat, levenni a bőröndöt, és még sorolhatnám... de attól még, hogy meg tudunk csinálni valamit, az nem érv, hogy akkor meg is kell.
Képzelt, felnagyított elvárásoknak akarunk megfelelni, hogy az anyukám azt akarja, hogy én is legyek jó anya, a pasim, hogy legyek jó nő, a főnököm, hogy ugyanannyit dolgozzak, mint bármelyik kollégám - de hozhatunk olyan döntéseket, hogy nem igazodunk hozzájuk, és nem csinálunk olyat, ami nekünk nem jó. Mindig van választásunk, lehet szembemenni. Fontossági sorrendet kell felállítanunk, hogy most két állást akarok, minden héten egy új cipőt és étteremben enni, vagy inkább a napi tíz óra alvásomra van szükségem. Sokan nem úgy élnek, mint amire vágynak, pedig ahelyett, hogy folyton panaszkodnak, hogy de jó lenne egy negyed órára leülni és nem csinálni semmit, egyszerűen leülhetnének és nem csinálhatnának semmit. Mindig van választásunk. Nem kell nekünk csinálnunk mindent.
Ez a párkapcsolatokra is vonatkozik. Sokszor egyszerűen beállunk a feladat és a pasi közé, pedig a férfi sem alacsonyabb rendű, ő is ugyanolyan okos, ő is ugyanúgy meg tudja csinálni, nem kell kivenni a munkát a kezéből, meg kell adni neki a lehetőséget. Annyira tud egy férfi férfi lenni egy kapcsolatban, amennyire engedjük neki. Ha a táncban megkérdezik egy nőtől, hogy és neked mit kell csinálnod, a helyes válasz, hogy semmit: hagyni, hogy a férfi vezessen. Nagyon sokan vannak persze, akik még nem érettek erre, és inkább anyucira vagy ápolónőre van szükségük, de egy kapcsolat akkor működhet jól, ha nem alakulunk át egyikké sem, mert egy érett férfi örül, ha segíthet és ha neki is megvan a maga szerepe.
Címkék: én szerelem párkapcsolat
Szólj hozzá!
Thomas Sabonál mindenki megtalálhatja az igazit
2011.02.15. 21:50
Karkötőn fityegő pálmafa, miniatűr magassarkú, Mikiegér, Eiffel torony, focilabda, az elmaradhatatlan "píísz", de még az idei tél slágere, a "tutyicsizma" is - Thomas Sabo mindig naprakész, és kreativitása egyszerűen kimeríthetetlen!
A márka, ami egy német kisvárosból indult, mára az egész világon elterjedt - a Thomas Sabo új reklámarca pedig nem más, mint Katy Perry, aki maga is nagy előszeretettel gyűjti a színes kis függőket a karkötőjére. Ha egy különleges alkalmat szeretnél igazán emlékezetessé tenni, az egyéniségednek megfelelő ékszert, vagy A tökéletes ajándékot keresed - itt mindent megtalálsz. Az egyetlen veszélye, hogy nem tudsz majd választani - én is itt akadtam el a cikk megírásában, de azért megpróbáltam nektek egy-pár személyes kedvencemet összeválogatni: aki nem találja köztük a neki valót, ne essen kétségbe és vásároljon egy üveg vodkát meg egy csomó önsegítő könyvet, hanem itt keresse tovább az Igazit!
A márka, ami egy német kisvárosból indult, mára az egész világon elterjedt - a Thomas Sabo új reklámarca pedig nem más, mint Katy Perry, aki maga is nagy előszeretettel gyűjti a színes kis függőket a karkötőjére. Ha egy különleges alkalmat szeretnél igazán emlékezetessé tenni, az egyéniségednek megfelelő ékszert, vagy A tökéletes ajándékot keresed - itt mindent megtalálsz. Az egyetlen veszélye, hogy nem tudsz majd választani - én is itt akadtam el a cikk megírásában, de azért megpróbáltam nektek egy-pár személyes kedvencemet összeválogatni: aki nem találja köztük a neki valót, ne essen kétségbe és vásároljon egy üveg vodkát meg egy csomó önsegítő könyvet, hanem itt keresse tovább az Igazit!
A Charm Club-kollekcióra én sem tudok mást mondani, mint hogy elbűvölő - az apró kis medálok között böngészve pár oldal után teljesen elolvadtam: tényleg megtalálható köztük a mini pezsgősüvegtől kezdve, Bambin át a rózsaszín Cadillacig minden, ami csak szem szájnak ingere, szívnek vágya! Megsúgom, hogy a hagyomány szerint az elsőt a legkülső láncszembe akasztják, később pedig tetszés szerint variálható a sorrend.
A klasszikusabb ékszereket kedvelő hercegnők is megtalálhatják a hercegüket - vagy legalábbis a koronáját...
A Rebel at Heart vagány ékszeri a pop art és a rock and roll találkozásából születtek - igazi díváknak és lázadó egyéniségeknek!
És végül a legdögösebb újdonságok - azt hiszem, végre én is megtaláltam az Igazit... és ez bizony szerelem első látásra! ;)
Címkék: divat ékszer
4 komment
Valentin nap egyedül? - Egy újabb nap szabadon!
2011.02.13. 13:41
A Valentin nap közeledtével egyre több fiatal leányzó (vagy akár fiatalember) szájából hangzik el, hogy mennyire vágynak egy partnerre, és mennyire egyedül érzik magukat egy csodálatos párkapcsolat kínzó hiányában.
Nos, kétség sem fér hozzá, egy csodálatos párkapcsolat remek. Hiszen azzal lehetünk, akit szeretünk, vele tölthetjük minden szabad percünket, számíthatunk rá, megoszthatunk vele mindent, és érezhetjük, hogy törődik velünk, és úgy kellünk neki, ahogy vagyunk.
De mi a helyzet, ha valaki csak vágyik erre? Ha nincs meg az a bizonyos valaki, akivel jóban-rosszban, nagyharangban meg mindenben osztozni kíván?
Ilyen esetekben a legtöbb fiatal folytonos keresést folytat, a bulikban ismerkedni próbál, az iskolában a helyes ellenkező – vagy nem ellenkező, sosem lehet tudni – neműeket lesi randi reményében, rosszabb esetben a barátait noszogatja, hogy mutassa be szintén egyedülálló ismerőseinek. Aztán talál valakit, és elveszít mindent, amit addig meg sem próbált úgy igazándiból kiélvezni. Végre párkapcsolatban él valakivel, akit szeret, megkapta, amire vágyott, tehát boldog.
Ez a megváltozott helyzet persze nem eredményez 24 óránál több időt naponta, tehát választani kell: a lányokkal megy koktélozni (esetleg a srácokkal meccsre), vagy a párjával tölti az iskola/munka után fennmaradó kis idejét.
Ezt a választást minden egyes nap meg kell hozni, mert a lányok nyilván valóan nélküle is elmennek koktélozni, hiszen nekik nincs más dolguk, s így szép lassan nagyon sok koktélozós estéről (vagy ízlés szerint buliról, meccsről, délutáni kávézásról, karaoke-estről, hétvégi horgászásról, túráról, ottalvós csajbuliról) marad le. Arról nem beszélve, hogy ha megpróbál néha napján mégis ott lenni a haverokkal, a fennmaradó időt biztosan, és teljesen érthető okokból a párjával fogja tölteni, ami azt jelenti, hogy az alvás lesz az a tényező, amely hosszú időre távozik az illető életéből.
Természetesen, ez mind megéri, hiszen semmiért sem adnánk azt, akit a társunknak választottunk. Megéri minden kihagyott bulizás, amin mindenki más ott van, minden éjszaka, amit tanulással/ munkával töltünk, ugyanis a barátokkal való túrázás után egy napja nem láttuk a kedvesünket, két nap nélküle pedig igazán irreális elvárás lenne, tehát az egész estét vele töltöttük.
A kesergés, a türelmetlenkedés és az irigykedés azonban nem éri meg. Amíg nincs olyan konkrét ember, akinek a hiányától szenvedünk, boldogan vethetnénk bele magunkat a szabadságba. Ha a lányok/srácok fél tízkor hívnak fel, hogy tíz perc múlva ráérünk-e, nem kell őket sajnálkozva – és persze fájó szívvel, hiszen már megint valami közösségépítő szórakozásból maradunk ki – leráznunk, ehelyett felkaphatjuk a kedvenc ruhánkat és mehetünk is amerre látunk, azokkal, akikkel igazán jól érezzük magunkat, hiszen valamiért ők a barátaink. Nem kell előre megbeszélni a barátnőinkkel, hogy mikor tudunk egy nagyobbat beszélgetni, ha éjszaka közepén kopog be hozzánk, nem szerelmes turbékolásunkat fogja félbeszakítani, hanem egy igazi bulizós/lelkizős estét tarthatunk teljesen spontán. Arról nem beszélve, hogy senki nem fog szúrós szemmel nézni ránk, ha egy helyes sráccal beszélgetünk a bárpultnál, természetesen teljesen ártatlanul.
Véleményem szerint teljesen felesleges ezt az állapotot kényszeresen megszüntetni vágyni, s a Valentin napot hatványozottan, a többi napot pedig mérsékelten a hiányérzettel megkeseríteni.
Amíg nem tudjuk, kit hiányolunk, teljesen felesleges hiányolnunk őt. Amikor a megfelelő embert találjuk meg, akkor pedig már nem lesz kérdés, akkor tudni fogjuk, hogy biztosan megéri feladni a szabadságot. És azok az egyedülálló lányok/fiúk, akik ezzel tisztában vannak, biztosan nem keseregnek Valentin napon sem. Nem érnek rá.
Rachel
Címkék: szerelem párkapcsolat szingli sex and the city
Szólj hozzá!
Egy igazán menő alternatíva Valentin napra
2011.02.12. 14:39
Múlt héten egy étteremben a következő mondat ütötte meg a fülemet: „A Valentin nap rohadék egy nap.” Bölcs ember bújt meg a rántott szelet és főtt rizs mögött, azt kell, hogy mondjam. Vagy legalábbis egy olyan ember, akinek nézeteivel sokan szimpatizálnak.
A Valentin nap igazán kedves és hasznos ünnep a virágárusoknak, a semmire sem jó bigyókat áruló ajándékboltoknak, meg a mozipénztáraknak, ha épp ügyesen taktikáztak, és vége hossza nincs a csöpögős, rózsaszín hollywoodi románcoknak a mozivásznon. Ugyanis a menthetetlenül romantikus lelkek, akiknek ráadásul még barátnője vagy barátja is akad, (vagy férje, vagy menyasszonya, vagy akárhogy nevezze) megrohamozzák ezeket a helyeket, hogy szerelmüket ünnepeljék ezen a nevezetes napon.
Ez mind nagyon szép és jó. Csak. Felmerül a kérdés, hogy miért egy giccses és ronda plüssegérrel, meg egy klisékkel teletűzdelt Katherine Heigl filmmel ünnepeljük meg, hogy mit érzünk egymás iránt. De nem akarok itt sztereotipizálni, nyilván akadnak olyanok is nagy számban, akik szépeket és jókat hoznak ki a Valentin napból, és elvonatkoztatnak annak marketinges oldalától. Másik kérdés: Mi van azokkal az emberekkel, akiknek nem akad senki, aki giccses plüssegeret venne ajándékba, vagy megnézné velük az Igazából szerelmet? Ők az egyedülállók, akik feltehetőleg fokozottan nem kedvelik a Valentin napot.
Ők talán szimpatizálnak Al Capone-val, és megértik, hogy a Valentin napi mészárlásnak miért kellett Valentin napon megesnie, és kiválónak tartják az időzítést, hogy a két chicagói maffiabanda miért ekkorra időzítette az egymással való leszámolást.
Az egyedülállók ilyenkor már rosszul vannak az egész Valentin napi felhajtástól, de főleg attól, amikor minden második szuperokos internetes portál arról osztja az észt, hogy hogyan is hozzuk ki a legjobbat szingliként Bálint napjából.
El sem szabad olvasni ezeket. Ehelyett ajánlok egy menőbb alternatívát február 14. fekete betűs, sötét ünnepére.
Semmi mást nem kell tenni a résztvevőknek, csak kiválóan érezniük magukat egész nap, és velociraptor járást imitálva közlekedni, tartózkodjanak épp a Föld bármely pontján. És ki ne szeretné kipróbálni, milyen is lehetett ezeknek a csodálatos és kedves állatoknak az élete? Steven Spielbernek hála tudjuk, hogy csoportban vadásztak, családszeretőek (ez igen becsülendő és értékes tulajdonság), és hogy tudják, hogy működik a kilincs. Ez utóbbi végképp dicsérendő egy évmilliókkal ezelőtt kihalt faj esetében.
Ha már részt veszünk a Velociraptor járás napján, nem árt, ha videókat is készítünk, mert könnyen elképzelhető, hogy csak egyszer adatik meg nekünk a részvétel egy ehhez hasonló grandiózus eseményen..
És bár végig a szinglikről és egyedülállókról beszéltem, a raptor napon mindenkit szeretettel várnak, természetesen a párban élőket is, hiszen mint már mondtam, a raptorok sem egyedül vadásztak. De a romantikus rózsaszín ködbe borított mozik helyett alternatívának ajánlani tudom a Jurassic Parkot, vagy annak második vagy harmadik részét. Kitartóbbaknak mindhármat. A nyomi plüssfigurák is felcserélhetőek esetleg egy plüss velociraptorra, ami kellőképpen vagány, és ha elkap minket valami romantikus hullám, akkor még mindig köthetünk egy kis masnit a dino nyakába. Nem fogja zokon venni.
Február 14-én tehát mindenki csatlakozzon a Walk like a velociraptor day-hez. Pároknak erősen ajánlott, hiszen párosan szép a raptorkodás, egyedülállóknak meg szinte kötelező. Hiszen ki tudja, mit hoz a jövő. Talán életünk szerelmét úgy pillantjuk meg, amint éppen egy kecsesen mozgó velociraptort imitál. És valljuk be őszintén: el lehet képzelni ennél romantikusabbat?
Andi
Andi
Címkék: program
Szólj hozzá!
Valaki elszívta a fülem!
2011.02.07. 17:33
...olvastam a kiírást az egyik közösségi oldalon. Na nem kell itt semmi rosszra gondolni, történetesen ismerem a szóban forgó leányzót, és pontosan tudtam, hogy az új, cigarettából készült fülbevalójáról van szó, amit pár héttel ezelőtt még büszkén mutatott nekem.
Hogy miből készítünk ékszert, annak ma már tényleg csak a kreativitás szab határt - persze egy kis jó ízlés azért nem árt. Ti mit gondoltok az alábbi fülbevalókról? Elszívnátok, bekapnátok, vagy büszkén viselnétek őket? Végigvonulnátok az utcán egy kotonokkal díszített táskával, és bájosan előhúznátok a rúzsotokat ebből az óvszerekből készült neszeszerből?
Címkék: csináld magad divat művészet
Szólj hozzá!
Wake-up, make-up
2011.02.05. 10:32
Hamarosan mindenkinek kezdődik a suli, vagy éppen folytatódik a munka - a következő képek pedig garantáltan erőt adnak a korai felkeléshez! Lehet, hogy Charlie szerint "az, aki szép, az reggel is szép" , de én azért megsúgom, hogy egy jó smink csodákra képes!
És most minden lánynak, aki nyúltápon éhezteti magát, mellműtétet kér szülinapjára, több időt tölt a fodrásznál és a körmösnél, mint a barátaival, csak hogy a kedvenc nőideáljára hasonlítson: talán elég lenne fél órával korábban kelni...
A sztárok is csak emberek: plusz egy fodrász, sminkes, sztájliszt, méregdrága cuccok és sminktermékek...
Minek? Nem mondom, egy jó korrektorba, alapozóba és egy vízálló szempillaspirálba érdemes befektetni, de minden másra ott vannak a párszáz-forintos szemfestékek és a YouTube - ahol bármelyik kedvencünk sminktrükkjeire rákereshetünk és egy kis gyakorlással a reggeli neonfényben is könnyen elkészíthetjük.
Amit ne: hacsak nem a vörös szőnyegen vonulunk végig villogó vakuk között, vagy az éjszaka pillangója címre törünk éppen, senki nem lesz, aki kiphotoshoppolja az arcunkat, így nappali sminknél mindig minden körülmények között törekedjünk a (nagy műgonddal készült) természetességre! Nincs kiábrándítóbb, mint amikor "lepereg a vakolat", vagy egy rosszul megválasztott fekete szemsmink, ami tíz évvel öregebbnek mutat! Lehet, hogy ami Penelopé Cruzt rút kiskacsából gyönyörű hattyúvá varázsolja, nálunk pont ellenkező hatást ér el. Mindenkinek más áll jól, és ha nincs mellettünk egy profi, aki kapásból megmondja, nem elvesztegetett idő a tükör előtti kísérletezgetés!
Címkék: szépség smink
Szólj hozzá!
He's mine, bitch!
2011.01.15. 12:03
A Stradivarius idén különleges pólósorozattal lepte meg a Gossip Girl- és Chuck-rajongókat - én azt mondom, must have!
Ugyanez a YATT verziójába: He's mine, bitch!
Aztán voltak olyanok, akik úgy döntöttek, saját kezűleg szerzik meg maguknak a Gossip Girl rosszfiúját:
 |
Aztán voltak olyanok, akik úgy döntöttek, saját kezűleg szerzik meg maguknak a Gossip Girl rosszfiúját:
Szólj hozzá!
Pasik mellekkel: magassarkúban a férfi egyenjogúságért?
2011.01.11. 01:30
Az még hagyján, hogy minden második sapkás ember ushankában pózol lookbook-on (a divat már csak ilyen: vagy követed, vagy egyedi vagy), de hogy ezeknek a nagyrésze pasi?! Mi magyarok lennénk ennyire lemaradva (szokás szerint), hogy nem vettük észre, a divatimádat és a magassarkú már nem csak a nők privilégiuma?
Hogy csak egy pár példát mutassak: csőnaci, ushanka, és tutyicsizma, az idei tél női divatcuccai - egy pasin, Mr. Magassarkú és Feszülős Bőrnadrág, lilagatya, Bella és chanel-cicafiú. Ez lenne tehát az unalomig ismételt "globális felmelegedés" eredménye, vagy inkább globális egyenjogúságról van szó?
Tény, hogy az ushanka eredetileg férfi sapka volt, sőt, régen a magassarkút is a városok mocskában gázoló férfi szolgák hordták, aztán a női emancipáció megjelenésével sokat változott a világ - nade ekkorát, hogy szinte már férfi-egyenjogúságról beszélhetünk? Végül is milyen jogon lennénk felháborodva - ha mi elvettük a nadrágot, inget, cipőt, sapkát, arra előbb-utóbb az következik, hogy akkor ők kérik a rózsaszínt, a legginget, a gyantát, a melírt, a körömlakkot, és a szoknyát... az utóbbi még nem történt meg, de ki tudja. Ha Christiano Ronaldo legközelebb nagyestéjiben lejt végig a vörös szőnyegen a Gucci-retikülje és a kilakozott lábkörmei mellé, ez is futótűzként elterjedhet.
Ha a divatot, mint művészetet szemléljük csupán, semmi meglepő nincs abban, hogy a férfiak ebben (is) ki akarnak tűnni - erre nem egy példát lehetne felsorolni a világ legmeghatározóbb divatdiktátorai közül. A művészeknél az alkotás tárgya - legyen az épp egy kollekció összeállítása - nem a nemi hovatartozás kérdése, annak csak a kreativitás szab határt.
Talán a nyugati(bb) társadalmak nyitottabban állnak hozzá ehhez a kérdéshez, mint mi itt, Magyarországon. Bár az úgynevezett metroszexualitás divatja itt is egyre nagyobb teret hódít, még nem alakult ki az a szemléletmód, ami divat terén egyenjogúnak tekintené a férfiakat a nőkkel (hasonlítsuk csak össze bármelyik vezető divatmárka férfi és női osztályát, vagy éppen egy bevásárlóközpont "csajos" és "pasis" részeinek arányát). Ez ugyanis a hagyományos férfi-női szerepek megszűnését jelentené, ami női oldalról szinte már magától értetődőnek számít: ma egy nő lehet főnök, céllövő, vadászpilóta, lehet karrierje, kocsija, lakása, egyéjszakás kalandjai, gyereket csináltathat spermabankból, megvan az önálló keresete saját maga eltartásához... Egy szóval mi maradt szegény férfiaknak? Valahol egyenlíteni kell a számlát, és a férfi szerepet betöltő nők nem csodálkozhatnak a metroszexuális pasik megjelenésén.
Vajon tényleg oda tart a világ, hogy a férfi és a nő elavult fogalomnak számít majd? Ha egy pasi vásárolhat a női osztályon, és egy nő férfiöltönybe bújhat, lehet két apukánk vagy két anyukánk, mi ad támpontot a hagyományos női és férfi szerepek megőrzéséhez?
Talán nem véletlenül csorgatjuk még mindig a nyálunkat az Aragornok és Indiana Jones-ok után, olyan pasiról álmodozva, aki kinyitja nekünk az ajtót, izmos karjaiba kapja a bőröndünket és nem tölt több időt tükör előtt, mint mi... Azt pedig nem hiszem, hogy a srácok valaha olyan nőre vágytak volna, aki mindezt megteszi helyettük.
Szóval érdemes elgondolkoznunk, nem értelmezhető-e intő jelként a divatban teret hódító férfiak növekvő aránya: ha ők a pasik, akkor mi mik vagyunk, pasik mellekkel? Mégis mennyire akarunk egyformák lenni?
Címkék: divat
Szólj hozzá!
A Szex és New York-hazugság
2010.11.30. 19:28
Ugye, milyen jól a néz ki a filmben, ahogy a négy szingli csaj minden este a legdögösebb cuccokban beül egy bárba, felszed valami pasit, aztán egy éjszaka után ejti, és a következő este kezdődik elölről, mert annyi jó pasi van még - csak szex, nincsenek érzelmek, nincs fájdalom, nem törik össze a szíved, semmi kötöttség, semmi felelősség, ez a felnőtt élet - ugyan már, csajok, ti is tudjátok, hogy nem Samantha a minta. Az életben egyszerűen csak nem tehetsz meg bármit.
Persze, hogy nagyon trendi szinglinek lenni, de legalább magadnak ne hazudj: én, karrier, buli, szex, még ki kell élnem magam, nem akarom lekötni magam - ezekkel takarózunk, de közben félős kis nyusziként remegünk a paplan alatt, mert nem merünk belevágni egy kapcsolatba. Amit igazából nem akarunk, az felnőni. Vállalni a kockázatot, hogy megbántsanak. Vállalni a felelősséget azért, hogy mi ne bántsunk meg valakit.
Mi az a nagy szabadság, amit annyira félünk elveszíteni? Az, hogy minden este más pasival smárolhass részegen... ebből alig, ha egy, aki jól csókol, és azt se látod többet... Hogy számtalan kínos első randit kelljen végigülnöd, amikben végig a hibát keresed, és rögtön lelépsz, amint kezdene komolyra fordulni a dolog, azzal, hogy nem ő a tökéletes, és találhatsz jobbat is... Hogy csak magaddal kelljen foglalkoznod, és ha kedved tartja, egész hétvégére bezárkózol, nem öltözöl fel, nem mosol hajat, nem sminkelsz, nem kell megfelelned senkinek...
Azért egy kapcsolat - ha jól működik - nem egyenlő halállal. Nem kell semmi olyat csinálnod, amit nem akarsz, nem kell feladnod semmit, ami valóban fontos. Megéri egy éjszakával felcserélni olyasvalakit, akivel jól érzed magad, és tudtok beszélgetni? Ő talál majd valakit, te pedig továbbra is egyedül leszel.
Szólj hozzá!
Hívni vagy nem hívni - ez itt a kérdés!
2010.11.12. 00:26
Volt az, amikor anyukám kötegben vette elő a szerelmes leveleket, amiket apukám küldött neki, mialatt katonaként szolgált...
Volt az, amikor naplókat írtam tele, hogy épp kibe vagyok halálosan szerelmes, hányszor nézett ma rám, köszönt-e reggel, és hogyan tudnék összejönni vele...
Volt az, amikor egész délután-este-éjjel az msnen lógtam, arra várva, hogy feljöjjön, aztán órákat beszéltem vele...
Volt az, amikor sms-eztünk...
És most - bökdösés Facebookon? A romantika csúcsa!
Szólj hozzá!
De ki az a Lulu Giunness?
2010.10.30. 12:58
Lulu Guiness angol divattervező, bohém, csajos dizájnertáskák és kiegészítők, lakberendezési cuccok megálmodója. Még a saját boltjait is ő tervezi és személyesen alakítja a berendezés minden darabját. Sajnos csak Londonban, New Yorkban, vagy Tokióban tévedhetünk be egy ilyen üzletbe, de online is hozzá lehet jutni a különleges darabokhoz: http://www.luluguinness.com/CategoryPage.aspx?categoryId=handbags
 |
| Lulu Guinness |
 |
| a jellegzetes Lulu Guinness-táskák |
 |
| must have!!! |
 |
| hát nem zabálnivaló? |
 |
| egy Lulu Guiness Carrie gyűjteményéből sem hiányzhat |
Címkék: divat
1 komment
A vadító vörös
2010.10.30. 10:47
A dédmamám tudott valamit, amikor - miután alaposan kifaggatott, hogy hány fiú van az egyetemi csoportomban és a baráti körömben - egy vöröst rúzst és egy hozzá passzoló körömlakkot nyomott a kezembe. Az esti buliba egy egyszerű, fekete fölső, és a mindennapi, rohangálós, kényelmes farmerem mellé ezeket választottam - és egy tízcentis sarok hatása is eltörpült volna mellette!
A piros kalapomat már el se merem vinni bulizni, mert népszerűbb, mint én, mindenki őt akarja, és alig tudom a drágaságot a fejemen tartani.
És akkor a tűzpiros miniruhámról már ne is beszéljünk, ami még a taxist is úgy megőrjíti, hogy olcsóbban hoz haza...
Nem véletlenül a vörös tehát az idei tél slágere: viselni tudni kell, de jó adag magabiztossággal párosítva még a legszelídebb bikákat is megvadítja!
Címkék: divat
Szólj hozzá!
almachips
2010.10.28. 17:08
Otthon egyszerűen elkészíthető, finom ropogtatni való - és a legjobb, hogy bármennyit elnassolhatsz, ez nem hízlal!
Végy egy pár almát, vágd fel vékony szeletekre, és szárítsd egy tepsiben meleg helyen (pl. radiátoron) pár napig, ameddig ropogósra nem keményedik!
Vaagy, a szeleteket kend be citromlével, hintsd meg egy kis fahéjjal, és 100°C-on süsd 60 percig egy sütőpapírral kibélelt tepsiben!
A kész nasit befőttesüvegben lehet tárolni.
Címkék: recept
2 komment
a világ legszebb cipője
2010.10.20. 09:22
Egy internetes szavazás alapján Louboutin tervezte a világ legszebb cipőjét, Carrie kedvenc Manolo Blahnikjait is maga mögé utasítva.
Az irizáló kristályokkal kirakott cipőcsoda ára 2445 dollár - hogy ez volt a legdrágább "résztvevő" a versenyben, az biztos, de tényleg ez lenne a legszebb? Ti mit gondoltok erről? (Én a magam részéről inkább egy dögös kis piros tűsarkúra áhítozom!)
Lássuk a pasi-véleményt:
"A hírhez kapcsolódva férfi ismerőseinket kérdeztük meg, számít-e, hogy mekkora sarkú cipőt visel egy nő, és hogy a magassarkú cipő szexisebb-e? „Mindkettőre igen a válasz, de neáruld el senkinek” – válaszolta András, aki dedikáltan az úgynevezett sportos lányokat szereti.
„Nekünk, férfiaknak tényleg nem a centik számítanak, de azért inkább legyen magas a sarok, mintsem lapos” - tette hozzá Imre. „Szerintem ha egy lánynak gigászi hosszú lába van, az önmagában is szép, ha magassarkúval hosszabbítja a lábát, az meg már annyira szép, hogy oda sem merek nézni” - válaszolta Gábor."
Ameddig van kibe belekarolni, semmi gond, lovagok jelentkezését várjuk a magassarkú forródróton!:)
